egziGroup Logo
E-mailRegisztráció
Jelszó
Elfelejtett jelszó Elfelejtettem a jelszavam
2014. október 01., szerda - - Malvin napja van.

Az öröklési illeték szabályai

Az öröklési illeték szabályai

 

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, attól függetlenül, hogy az illeték tényleges megfizetésének kötelezettsége csak késõbb áll be. Az öröklési illeték tárgya a haláleset miatt történt vagyonszerzés.

 

 

Ez lehet:

  • örökség alapján történõ vagyonszerzés; 
  • a haszonélvezeti jog (özvegyi jog) megváltása, 
  • hagyomány alapján történõ vagyonszerzés;

Definíció: Hagyománynak nevezzük a hagyatékban lévõ vagyontárgy, örökhagyó rendelkezése folytán meghatározott harmadik személy (az ún. hagyományos) részére történõ juttatását (dologi hagyomány), amennyiben az ilyen részesedés nem minõsül öröklésnek.

  • meghagyás alapján történõ vagyonszerzés;
  • kötelesrész szerzése; 
  • halál esetére szóló ajándékozás.

Nem tartozik az öröklési illetékbe az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékû jog, amely a tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn. Ennek tipikus példája lehet a haszonélvezeti jog.

Fontos kiemelni, hogy 2005. január 1-jétõl az értékpapírok után is kell öröklési illetéket fizetni, azonban a takarékbetét és a gazdasági társaság tagját megilletõ vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése továbbra is illetékmentes.

Illetékmentes továbbá 2005. január 1-jétõl a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, ill. az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni érték jogának az öröklése is, ha az örökös 4 éven belül lakóházat épít rá.

Kinek kell öröklési illetéket fizetnie?

Öröklési illetéket annak kell fizetnie, aki az örökhagyó után örököl, illetve aki hagyományban részesül.

Kinek nem kell örökségi illetéket fizetnie?

Az öröklési illetéket csak annak kell fizetnie, aki a hagyatéki vagyonból valóban részesedik. Az öröklésrõl történõ ingyenes lemondás, és az örökség (hagyomány) visszautasítása esetében öröklési illetéket nem kell fizetni.

Ugyancsak nem kell illetéket fizetnie annak az örökösnek, aki a hagyatéki tárgyalás során más örökös javára ingyenesen átengedte az örökséget, vagy hagyatéki osztályos egyezség keretében örökrészét engedte át ingyenesen. Az átengedett vagyonrész után az azt átvevõ örököstársat terheli az öröklési illeték megfizetésének kötelezettsége.

Az öröklési illeték alapja

Az öröklési illeték összegének kiszámításánál az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség tiszta értékét kell illetékalapnak tekinteni. Az örökség tiszta értéke a megszerzett, illetékfizetési kötelezettség alá esõ vagyon meghatározott törvényi szempontok szerint csökkentett forgalmi értéke. Tehát a megszerzett vagyon forgalmi értékébõl le kell vonni a hagyatékot terhelõ tartozásokat, illetõleg az egyéb terhek értékének egy-egy örökösre esõ részét. A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállt, de neki még át nem adott örökséget is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az elsõ és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelõen. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek állni.

Pl: az örökhagyó édesapja (legyen itt „nagypapa”) már meghalt, de még nem fejezõdött be a hagyatéki eljárás, amikor az örökhagyó is elhalálozik. Az örökhagyó halálával ilyenkor örökösei a hagyatéki eljárás során az õ helyébe lépnek. Illetéket ebben az esetben kétszer kell fizetniük a „nagypapa” után örökölt vagyon tekintetében, arányosan.

Az öröklési illeték mértéke az örökös személyének függvényében

Ha az öröklési illeték alapjának ismeretében az alábbiakban meghatározott illetékkulcsokat (öröklési illetékmértékeket) alkalmazzuk, úgy azok segítségével kiszámítható az egy-egy örökös által fizetendõ öröklési illeték pontos összege. Az illeték mértéket alapvetõen az örökös és az örökhagyó közti rokonsági fok határozza meg. A lakástulajdon öröklése minden esetben kedvezményes illetékkulcs alá esik.

Az illeték mértéke:


 rk_400

 

Azt, hogy az örökös az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik, az örökhagyó halálának idõpontjában fennálló állapot szerint kell megállapítani.

Illetékmentesség

Az illetékmentességet kétféle lehet. Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni, az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén pedig az illetéket a mentes féltõl nem lehet követelni.

Melyik örökség illetékmentes?

Illetékmentes az örökség, vagyis tárgyi illetékmentességrõl beszélünk az alábbi esetekben:

  1. a hazai tudományos, mûvészeti, oktatási, közmûvelõdési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
  2. a takarékbetét és a gazdasági társaság tagját megilletõ vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése (az értékpapírok öröklésének illetékmentessége 2005. január 1-jétõl szûnt meg, és az értékpapír öröklési szerzõdéssel való megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni)
  3. lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélõ házastárs általi öröklése;
  4. az örökség, ha az örökhagyó kiskorú és hagyatékát szülõje - ide értve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelõszülõt is - örökli;
  5. a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékû jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerõs átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít (a határidõ elteltét követõen az illetékhivatal keresi meg az illetékes építésügyi hatóságot annak érdekében, hogy kiadták-e a használatbavételi engedélyt, ha igen az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli).

Öröklési illetékkedvezmények

Az öröklési illetékkedvezmények körének ismertetése során összesen három esetrõl kell említést tenni:

  1. A kiskorú örökös az öröklési - és az ingatlan-nyilvántartási eljárási - illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidõ lejárta elõtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethetõ meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
  2. Termõföld tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának öröklése esetén.
  3. Az egyéni vállalkozóként mûködõ kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén.
  4.  

Írta: Tokár Zsolt